Heves vármegye: közigazgatási terület Magyarországon 1950-ig a Tisza középső szakaszának mindkét partján, a Mátraalján. - É-on Nógrád és Borsod, K-en Borsod és Hajdú, D-en Jász-Nagykun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Ny-on Nógrád vm. határolta. Ter-e 3761 km² (a vm-k között 1910: a 34., 1920: az egyik megcsonkítatlan vm.). - Nagyobb folyóvizei, a Zagyva, Tarna, Tarnóca, s az egyes települések, terepalakulatok nevei (Balaton, Bekölce, Boroznok, Debrő, Sirok, Dolnabérc, Zsarnahegy) lehetnek a honfoglalás előtt itt élt szláv, v. az ide telepített bolgár-szláv lakosság nyelvi emlékei. Régészeti adatok alapján a kései avar népesség ittlakására következtethetünk. A m-ok 895: vették birtokukba, 895-900: véglegesen berendezkedtek. A honfoglalóinkhoz csatlakozott, törökös nyelvet beszélő kabar törzsek egy része (ha egyesek szerint nem is ősfoglalóként) vsz. a Mátra alján települt le, ahonnan 10-11. sz: az Aba nemzetség eredeztethető. A Tisza mellett Árpád nemzetsége, ill. a fejed-ek nagycsaládjába beházasodottak, Taksony nagyfejed. (ur. 955 k.-972) sógora, a besenyő Tonuzoba, Géza nagyfejed. (ur. 972-997) felesége, Sarolt, ennek unokaöccse, Buja, a nagyfejed. veje, Aba Sámuel (ur. 1041-44) lehettek ~ 10. sz. birtokosai, éppúgy, mint Egernek és környékének (13. sz. elnevezés szerint az Egri-völgy, Vallis Agriensis) is. A 10. sz: a Tisza mellé, ill. Besenyőtelek környékére a besenyők, a 11-12. sz: az Egri-völgybe a latinusok (Liège környéki flamandok) települtek, a 12-13. sz: a hegyvidék néhány falujának neve ném., cseh és lengy. népesség beköltözésére utal (Felnémet, Egercsehi, Lengyeld). - A 11. sz. világi és egyh. közp-ok kialakítása másképpen történt, mint Mo. más vármegyéi esetében. A nagyfejed., a törzs- és nemzetségfők gazd., katonai hatalma a 9-10. sz: létrehozta a világi igazgatási körzeteket, amelynek központja egy-egy erődített hely, földvár volt. A vm-nek nevet adó Heves, valamint (Gyöngyös)Pata, (Al)Debrő és Eger földvárai, Poroszló és az ehhez közeli Borsod vm. Szihalom megerősített fejed-kir. udvarhelyei egyúttal a 9. sz. 2. felében megkezdett hittérítés ter. közp-jai lehettek. I. (Szt) István kir. (ur. 1000-38) e ter-en alakíttatta a 2 tömbből álló Újvár vm-t, a Heves vár tágabb környékén, mely Újvár vm. mátraalji részének központja lett. Az Aba nemzetség mátraalji és abaúji birtoklása lehetett az oka annak, hogy az I. (Szt) István kir. által megszervezett Újvár vm. a hevesi és az abaújvári ter-ekből úgy állt össze, hogy Borsod vm. közéjük ékelődött. Közp-ja az abaúji ispánsági vár, Heves a világi igazg. alközp-ja lett. 1215: az újvári megyés ispántól függő hevesi várispánról van tudomásunk. 1219: ~ tisza-balparti helységei (a későbbi →Jászság és a →Nagykunság) a kemeji „provincia” területéhez tartoztak, amelyet 1271: Kis-Szolnok néven említ V. István kir. (ur. 1270-72) okl-e. 1242: már Abaújvár, 1248: Hevesújvár elnevezést találunk az okl-ekben. Több esetben még abaúji közs-eket Hevesújvár, hevesieket pedig Abaújvár vm-ben lévőknek írták. ~ önállósága 1323-ra már kialakult, mert ekkor már a hevesi ispán és 4 szolgabírája szerepel egy okl-ben. Ebből az időből kb. 300 településről maradt fenn okl-es adat. - Az 1009 k. alapított →egri püspökséget bizonyára vezéri szálláshelyen létesítették, székhelyét földvára védelmezte; a váralja fejlődését a pp. telepítésekkel segítette (Felnémet, Almagyar). Az egri várban föltárt 10. sz. végi körtp. és a hozzá csatlakozó háromosztatú, vsz. emeletes lakóépület a vidék keresztelő-egyháza lehetett. Az Aba nemzetség mátraalji birtokain a kisnánai várban és Abasáron is hasonló korú körtp-ok maradványai kerültek napvilágra, a sajátos térkialakítású tarnaszentmáriai és a feldebrői tp-okat is a 10/11. sz. fordulóján építhették. 1241/42: a →tatárdúláskor Egert és szegyh-át fölégették, a debrői monostoregyh. is elpusztult. Azután az egri pp. az Eger-völgy felvégén fölépíttette Szarvaskő várát. A 13. sz. végén a vm-ben a béli apátság, az egri pp. és kápt., a [garam]szentbenedeki apát, a [margit]szigeti apácák, a sági prépság, a váradi és a váci ppség az egyh. birokos. 1332/37: az egri ppség főespségei közül a hevesiben 33, a pataiban 47, a kemejiben 9, az Egri-völgyben 9, összesen 98 egyházas helyet soroltak föl a pápai tizedjegyzékek. Az 1239: betelepült →jászok és →kunok térítését ferences vándormisszion-ok végezték. Ezen a területen tp-okat csak a 14/15. sz. fordulója után kezdtek építeni, amikor az ideigl. szállások végleges településekké váltak. A 15. sz. végén a jász települések az egri pp., a kun települések az esztegomi érs. joghatósága alá tartoztak. (Ez az egyh. megosztottság a vm. világi közigazgatására is visszahatott, mert a Nagykunság [→Kolbászszék] és a →Jászság levált ~ területéről.) -

A ~ben megtelepedett szerzetesek: bencések: Abasár (11. sz.), Pásztó (1134 előtt), Nagykörű, Poroszló (1219 e.), Kompolt (13. sz. eleje), Tomajmonostora (13. sz.); premontreiek: Hatvan (12. sz. közepe); ciszterciek: Pásztó (1190); ferencesek: Eger (13. sz. első fele), Gyöngyös (1332 u.); karthauziak: Felsőtárkány (1332); ágostonrendi remeték: (Eger 1346 e.); pálosok: Pálosveresmart (1304), Felnémet (1347); beginák: Gyöngyös (1480 k.). - A 15. sz. végén kb. 5500 adózó házhelye volt, az egyh. és világi nagy uradalmak között a köznemesség kisebb jószágaival. Fedémestől, Szarvaskő és Eger várán át (Tisza)Nánáig és (Tisza)Örsig, az Eger-patak völgye az egri pp-é, fiókuradalmai Túrkevi és (Gyöngyös)Püspöki. Az egri kápt. földje É-on Aranyostól kezdve az Eger völgye mentén található, ott volt a tárkányi karthauziak, Eger mellett a pálosok szerényebb birtoka. Az új egri prépság a Tarna szomszédos völgyében Kápolna és Kompolt központtal (utóbbi a kompolti apáté is). A Tarna-mellék völgyeiben (Aba)Sár, Karácsond és Tarnóca vidékén a sári apátságé, Gyöngyös táján a Mátraalján a veresmarti pálosok, (Tisza)Füred körül a váradi pp. és kápt. birtokolt. 1525: tartották a sorsdöndő →hatvani országgyűlést, melyen a köznemesség →Werbőczi Istvánt nádorrá választotta (aki Kis- és Nagy-Heves vm-t ismert; Kis-Heves alatt a régi Kemejt, a Tisza bal partján, a későbbi Külső-Szolnok vm-t értették). Mohács után ~ I. (Szapolyai) János (ur. 1526-40), majd I. (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64) pártjára állott. 1541: Buda megszállása után az É felé terjeszkedő tör. ~re is kiterjesztte hatalmát, helységeinek többsége ekkor már a tör-nek is adózott. 1552. IX-X: az Eger várát ostromló tör. túlerő ellen Dobó István sikeresen védekezett, a pogány csak 1596-1687: birtokolhatta. A tör. által elfoglalt →Külső-Szolnok vármegyét az 1569:52. tc. ~vel egyesítette, 1569-1876: →Heves és Külső-Szolnok vármegye néven közösen igazgatták. - II. József közigazgatási rendezése után 1784: a népszámláláskor ~ben Eger sz. kir. város (2738 házban 3690 családban 17.083 fő [59 pap, 87 nemes]), 172 településén (Dévaványa, Füred, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Maklár, Mezőtúr, Pata, Pásztó, Poroszló, Szolnok és Törökszentmiklós mezőváros, 146 község és 15 lakott puszta 23.188 házában 31.037 családban 163.721 fő (196 pap, 5638 nemes) élt. II. József halála után s 1850-60: a Bach-korszakbeli törvénytelen kettéválasztása után előbbi határaival állították vissza, ismét Heves és Külső-Szolnok vm. lett. - Az 1876:33. tc. visszaállította ~t; ekkor a 6740 km² kiterjedésű Heves és Külső-Szolnok vm-ből kiszakították a Tisza bal partján fekvő településeket (kivéve Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaörs, Tiszaszőlős és Nagyiván), a folyó jobb partján a Pély határától D-re fekvő részeket. Ehhez hozzácsatolták a Jászságot és a Nagykunságot, így alakították ki →Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. - ~ területe csak 3802 km² maradt. 1877: Eger, Gyöngyös város és 8 járásban (tarnai-alsó, -közép, -felső, mátrai-alsó, -felső, gyöngyös-pásztói, gyöngyös-patai, tiszai) 109 közs. tartozott ~hez. Ter-e az 1884:7. tc. alapján a Borsod vm. Felsőtárkány közs-gel növekedett. 1920: Eger és Gyöngyös városok mellett az egri, gyöngyösi, hatvani, hevesi pétervásárai, tiszafüredi járásban 109 közs. volt. - 1923: Gyöngyöspüspöki nagyközs-et Gyöngyöshöz csatolták. 1938: Hasznos külterületi lakott helyeit (Ötházhuta, Felsőhuta és Fiskalitáshuta) Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló néven közs-gé alakították, 1944: Mátraszentimre néven egyesítették. 1945: Borsod vm-től ~hez csatolták Andornaktálya, Balaton, Bélapátfalva, Borsodszentmárton (Bükkszentmárton), Mónosbél és Ostoros közs-eket. Ekkor Eger és Gyöngyös városa, 6 járásban (egri, gyögyösi, hatvani, hevesi, pétervásárai és tiszafüredi) 123 közs-e volt ~nek. 1946: Nagyút, 1947: Tenk, 1949: Parádsasvár önálló közs-gé alakult (ezek korábban Kál, Erdőtelek, Parád, ill. Lőrinci külterületi lakott helyei voltak). - Legnagyobb birtokosai: a(z 1921: elkobzott) Károlyi-hitbizomány, az egri érsség és a szatmári ppség. - Községneveit 1901: törzskönyvezték. -

Népessége: 1877: 216.636, 1880: 209.993 (a vm-k között a 25.), 1890: 233.785 (25.), 1900: 253.386 (25.), 1910: 279.700 (26.) (közülük 277.378 m., 800 ném. és 972 tót), 1920: 297.904, 1930: 316.929, 1941: 325.421 (közülük 322.485 m., 135 ném., 84 tót, 100 oláh, 196 ruszin, 9 horvát, 8 szerb, 1 vend, 1701 cigány, 317 zsidó, 385 ismeretlen), 1949: 316.273 fő. - Kivándorlás 1910-ig: 12.997 távozott, 4686 érkezett, a népesség fogyása 8311 (ezzel a vm-k között a 28.); a sok földnélküli miatt a legszegényebb vm-k közé tartozott. 1921-30: a be- és kivándorlás különbözete -13.426 (-4,5%) [az országos átlag -0,9%] - 1945: Borsod vm-től ~hez csatolták át Andornaktálya, Balaton, Bélapátfalva, Borsodszentmárton (Bükkszentmárton), Mónosbél és Ostoros közs-eket. Ekkor Eger és Gyöngyös város mellett az egri, gyögyösi, hatvani, hevesi, pétervásárai és tiszafüredi járásban 123 közs. volt. 1949. XII: →Szolnok megyéhez csatolták az 1876. é. rendezéskor ~ben maradt Tisza menti közs-eket, →Nógrád megyéhez Dorogházát, Hasznost, Nagybátonyt, Maconkát, Mátramindszentet, Pásztót, Szurdokpüspökit, Tart és Szuhát. Ugyanekkor →Pest vármegyéből Boldog és Kerekharaszt, Nógrád vm-ből Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó, →Borsod vármegyéből Borsodszemere (Mezőszemere), Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad került át az újonnan szervezett →Heves megyébe. - Vallások szerint 1910: ~ben 68 r.k. pléb. az egri érs., 1 a váci ppi, 1 g.k. fiókegyh. a nagyváradi g.k. ppi, 1-1 g.kel. egyh. az erdélyi ill. az aradi ppi egyhm-hez, 11 ref. egyhközs. közül 7 a tiszáninneni, 3 a tiszántúli, 1 a dunamelléki egyházker-hez tartozott, 10 izr. anyakönyvi ker-e volt. - 1910: r.k. 278.778 [89%], g.k. 553 [0,9%], (a Tiszántúlra átnyúló járásában) ref. 18.929 [6,8%], ev. 1031 [0,4%], g.kel 103, izr. 10.244 [3,6%], egyéb vall. 45; 1920: 297.904 (r.k. 89,69%, g.k. 0,22%, ref. 6,45%, ev. 0,41%, g.kel. 0,04%, unit. 0,02%, izr. 3,15%, egyéb vall. 0,02%); 1930: r.k. 285.979; g.k. 720, ref. 20.311, ev. 1392, g.kel. 104, izr. 8175, egyéb vall. 248; 1941: r.k. 294.284, g.k. 1309, ref. 20.707, ev. 1476, g.kel. 161, unit. 95, bapt. 257, izr. 7053, egyéb vall. 79. - 1920: 198 el. népisk. közül 39 áll., 9 közs., 137 r.k., 9 ref., 3 zsidó; lelkészei: 105 r.k., 14 ref., 11 zsidó; közs. jegyzői: 95 r.k., 11 prot., 3 zsidó; ügyvédei: 41 r.k., 6 prot., 56 zsidó; orvosai: 27 r.k., 8 prot., 38 zsidó. - 1945: ~ben működő szerzetesrendek: Eger: ciszt-ek, ferencesek, minoriták, szerviták, irgalmasrendiek, angolkisasszonyok, orsolyiták, Páli Szt Vince nővérei, Egri Norma szegénygondozó nővérei, Krisztus kir-ról nev. népművelő testvérek; Gyöngyös: ferencesek, Páli Szt Vince nővérei, Egri Norma szegénygondozó nővérei, Szociális Nővérek; Heves: orsolyiták; Kál, Recsk: Páli Szt Vince nővérei. - A 4343/1949. (XII. 14.) (nem törvénnyel!, hanem) min-tanácsi rendelettel, határait átalakítva, nevét →Heves megyére változtatták. Ko.B.-88

Balássy Ferenc: Vázlat ~ és Külső Szolnok megye helytört-éből. Eger, 1868. - Szekrényessy Nándor: ~ tört. 1-4. köt. Uo., 1890-94. - Csánki I:50. - Perger Imre: ~ leírása. Eger, 1895. - Csomor Károly: A ~i Gazd. Egyes. tört. 1868-1895. Gyöngyös, 1896. - Szederkényi Nándor: A ~i Takarékpénztár 50 é. tört. Eger, 1896. - Berze Nagy János: ~i nyelvjárás. Bp., 1905. - Orosz Ernő: ~ és a volt Külső Szolnok vm. nemes családjai. Eger, 1906. - Pigay István: ~ földrajza. Bp., 1908. - ~. Szerk. Borovszky Samu. Uo., 1909. (Mo. vármegyéi és városai) - Kemény György: ~ közgazd. leírása. Uo., 1909. - M. stat. évkv. 1915. Uo., 1918. - Jósvay Gábor: ~ földrajza. Uo., 1922. - A m. nép művészete. Hont, Nógrád, ~ m. népe. Szerk. Malonyay Dezső. Uo., 1922. - Babocsay Sándor: Emlékezés ~ újabbkori alkotmányos ... múltjából. Eger, 1928. - ~ újjáépítése Trianon után. Szerk. Békássy József. Bp., 1931. - KL II:283. (s.v. Hevesmegye) - M. stat. zsebkv. 1932, 1943. Uo., 1933, 1944. - Pásztor János: ~ várai. Győr, 1933. - ~ községei. Bp., 1936. - Kertész József: ~ irod-ának bibliogr-ja. Cegléd, 1936. - Az első mo-i népszámlálás (1784-1787). Szerk. Danyi Dezső, Dávid Zoltán Bp., 1960:66. - Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. 2. köt. Uo., 1960:167. - A m. tört-tud. vál. bibliogr-ja 1945-1968. Bp., 1971:810. - Csomor Tibor: Mo. honismereti bibliogr. 1. köt. Uo., 1972:293. - Györffy III:39. - Kovács Béla: Az egri egyhm. tört. 1596-ig. Eger, 1987.